Hatalmak árnyékában, élünk te és én,
Nem az utunk kezdetén, de nem is a legvégén!
Trendi lett lázadni, de ha jó ügyért teszed,
Felnőtt egyedként sem takarják el a szemed!
Nem!
Gyűlölet, félelem, vagy a mérhetetlen közöny,
A világ tendenciák, a kapzsisággal a köbön!
Így megy ez régóta, mert ilyen az emberi faj,
Döntsd el, hogy szarsz-e rá, vagy ez neked is épp olyan baj!
Ha megfeszülsz, akkor sem
Válthatod meg az egész Földet!
De ahhoz, hogy jobb legyen,
Adjon, ne elvegyen,
Elég egy tett, egy jó ötlet,
Amit mindenki követ!
Hát kezdjük el!
Tegyük rendbe, amit kell!
Hát kezdjük el!
De békével!
Hát kezdjük el!
Tegyük rendbe, amit kell!
Hát kezdjük el!
És épp ésszel!
Vágyak, és érdekek, a markáns sánca kész,
Ha áltat, és élteted, a csapdájába lépsz!
Masszívan áthat a rothadó világszag,
De gyógyul a szépségtől a felszín alatt a mag!
Ha megfeszülsz, akkor sem
Válthatod meg az egész Földet!
De ahhoz, hogy jobb legyen,
Adjon, ne elvegyen,
Elég egy tett, egy jó ötlet,
Amit mindenki követ!
Hát kezdjük el!
Hát kezdjük el!
De békével!
Gyere, kezdjük el!
Hát kezdjük el!
De békével,
És épp ésszel,
Hát kezdjük el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése