Szemet szemért...

Sok olyan Depresszió dal van, amit jobban szeretek ennél a szerzeménynél, de az aktualitása miatt be kell hogy előzze a többit.
Mérges vagyok, mert sokszor úgy érzem, hogy azt, hogy felnőtt mód, hiszti nélkül reagálok le dolgokat, hogy 'megértem' az embereket, gyakran kihasználják. Nem szeretem, ha az előzékenységemmel visszaélnek, és úgy gondolják, hogy velem bármit meg lehet tenni, mert úgysem lesz komoly következménye.
Na hát ennek itt és most kérem szépen vége. Nem kell nekem mindenkivel jóban lenni, mindenki gondját baját megérteni. PONT. Fel lehet rám készülni...MER' MOST AZTÁN ELÉG A MINDENSÉGIT!

              Ha békét akarsz, készülj háborúra!
                              Aki nem néz szembe gondjával
                                               Azt végül hátba szúrja
                                                               Az ember dönthet, hogy a véget hogyan várja,
                                                                                 térden a sárban, vagy büszkén talpon állva!

Kezdjük el...

Ehhez nincs is túl sok hozzáfűzni valóm. Új év, új szokás. Egyedül folytatom és egy új feladatkörben. Egyik sem egyszerű feladat. De érzem, hogy gyógyul a felszín alatt a mag. Nincs mese, rendbe kell tenni mindent. Békével, és ép ésszel...hát kezdjük el!

Hatalmak árnyékában, élünk te és én,

Nem az utunk kezdetén, de nem is a legvégén!

Trendi lett lázadni, de ha jó ügyért teszed,

Felnőtt egyedként sem takarják el a szemed!

Nem!

Gyűlölet, félelem, vagy a mérhetetlen közöny,

A világ tendenciák, a kapzsisággal a köbön!

Így megy ez régóta, mert ilyen az emberi faj,

Döntsd el, hogy szarsz-e rá, vagy ez neked is épp olyan baj!

Ha megfeszülsz, akkor sem 

Válthatod meg az egész Földet!

De ahhoz, hogy jobb legyen,

Adjon, ne elvegyen,

Elég egy tett, egy jó ötlet,

Amit mindenki követ!

Hát kezdjük el!

Tegyük rendbe, amit kell!

Hát kezdjük el!

De békével!

Hát kezdjük el!

Tegyük rendbe, amit kell!

Hát kezdjük el!

És épp ésszel!

Vágyak, és érdekek, a markáns sánca kész,

Ha áltat, és élteted, a csapdájába lépsz!

Masszívan áthat a rothadó világszag,

De gyógyul a szépségtől a felszín alatt a mag!

Ha megfeszülsz, akkor sem 

Válthatod meg az egész Földet!

De ahhoz, hogy jobb legyen,

Adjon, ne elvegyen,

Elég egy tett, egy jó ötlet,

Amit mindenki követ!

Hát kezdjük el!

Hát kezdjük el!

De békével!

Gyere, kezdjük el!

Hát kezdjük el!

De békével,

És épp ésszel,

Hát kezdjük el!