Éjszaka. Minden egyes nappal közelebb kerülünk a célunk felé. Én még nem látom pontosan, mi is az, de tudom, merre megyek. Hiszem, hogy minden egyes bukással közelebb kerülök a megoldáshoz, is Isteni célhoz, ami miatt a Földre jöttem. Akármilyen nehéz is legyen egy nap, mindig hálával tölt el, hogy megélhettem. Hiszem, hogy kis dolgokban kell látni a fényt, a reményt, és ha mosolygunk, minden jobbnak lehet. Csakis mi döntjük el, hogyan indulunk neki a napnak, hogyan éljük azt, és este, ha nyugovóra térünk, megelégedést és nyugalmat érzünk, vagy kétségbeesést és bizonytalanságot.
Ahogy egy új nap a végéhez ér
Talán rájössz majd hogy miért
Teszed a dolgod az úton jársz
Egy boldog élet ízére vágysz
Vársz
Egy boldog élet ízére te is úgy vágysz
Egyedül. Ezzel a részel sokáig gondjaim voltak. Rettegtem attól, hogy egy nap majd egyedül maradok. Ami meg is történt 28 éves koromra. Egyedül a lakásomban, egy szakítás után szembesültem az évtizedes félelmemmel. A legviccesebb, hogy - bár az első napok gyilkosak voltak - kiderült, nem is olyan rémes mindez. Egyedül, azaz önmagammal lenni, befelé figyelni. Ott és akkor indultam el a fejlődés útján. Ma már ezerszer inkább vagyok egyedül, mint egy rossz kapcsolatban, ahol nem lehetek önmagam. Teljes emberré kell válni ahhoz hogy valaki mellett ugyanazok a személyek lehessünk. És ehhez magány kell először, nem a nyüzsgés. Nem hiszek abban, amikor valaki az egyik kapcsolatból ugrik a másikba. Hogyan lehetséges az? Egyik reggel emellett, a másikon amellett ébredni fel. Mennyire egyszerűen néznek azok az emberek tükörbe?
Ismét rendbe teszem
A lelkem és az eszem
De ha nem megy indul a harc
Amíg jobb nem lesz az az arc
Aki itt van a tükrömben
Börtönőr a bőrömben
De elmém felszabadul
Békül és vadul
Még gyógyulok, felejtek, feldolgozok. Alig várom a megbocsátás pillanatát, amikor felszabadulhatok, és utamon tovább indulok, hogy megtaláljam azt a személyt, aki velem tart majd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése